Báb- és színjátszás

Báb és színjátszó tehetségfejlesztő műhely

A 2008/2009-es tanévben indítottuk útjára műhelyvezető társammal Zborainé Farkas Máriával a „Túl az Óperencián” báb-és színjátszó tehetségfejlesztő műhelyt 3.-4. osztályos kisiskolások számára. Néhány évig pályázati lehetőségektől függően voltak a foglalkozások. Tíz éve a fenntartónk jóvoltából tehetséggondozó szakkör formájában folyik a munka.

2020-2024 között Kiss-Tóthné Bolló Nóra volt a műhelyvezető társam.

„Vackor” báb-és színjátszó műhely 1-2. osztályos gyerekek számára.

„Túl az Óperencián” színjátszó műhely 3-4. osztályos gyerekek számára.

2018-ban az általam kidolgozott komplex program végig kíséri a gyerekeket a beválogatástól, a program végéig, a hatásvizsgálatig. A programba belegyúrtam a bábozást és bábkészítést (főleg 1-2 osztályban), a színjátszás és a drámajáték elemeit, és átszőttem a kreativitást fejlesztő játékokkal.

       A báb és színjátszó tehetségfejlesztő műhelyt az irodalom és a szereplés iránt érdeklődő kisiskolások számára terveztem. Az eddigi tapasztalataink szerint a műhelyben ténykedő gyerekekre jellemző, hogy szeretik a meséket, verseket, nyelvtörőket hallgatni és mondani. Szívesen és rengeteg egyéni ötlettel dramatizálnak, játszanak szituációs játékot. Jó humorral, játékos kedvvel jelenítik meg a hétköznapi szituációkat. Örömmel fogadnak be művészi élményeket, s megfogalmazzák az ezzel kapcsolatos véleményüket, érzéseiket. Tudnak elmélyülten dolgozni és kreatív alkotások kerülnek ki a kezükből - bábok, díszletek. Érdeklődnek a magyar néphagyományok iránt, szívesen idézik fel a jeles szokásokat.

       A komplex tehetséggondozás során olyan tevékenységekben vehetnek részt a szakköröseink, amelyek bátorítást adnak az egyéni megnyilvánulásoknak, oldják a szorongást, segítik a tanulási motivációjuk fenntartását. A műhelyben folyó tevékenység során előadói képességeiket, beszédbátorságukat, gazdag szókincsüket kamatoztathatják. A foglalkozások a magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezést tovább fejlesztik, és jó irányba terelik a fantáziát. A projekt elősegíti, hogy csiszolódjon a gyerekek mozgáskultúrája, harmonikusabbá váljon a személyiségük. Mintát ad a szabadidő hasznos eltöltésére, az önművelés igényét ébreszti fel. Elősegíti a közösségi érzést, a csoportért, a produkcióért érzett felelősség kialakulását. Az itt szerzett tapasztalatokat életük bármely színterén pozitívan tudják kamatoztatni.

      A különböző élethelyzetek reprodukálása, dramatikus képességek fejlesztése, a meseszövés elősegíti a kommunikációs képesség pozitív alakulását. Célom, hogy az együtt munkálkodásra, alkalmazkodásra képesek legyen a műhelytagok.

Foglalkozásaimat négy nagy téma köré csoportosítottam:

Ø  Beszédművelés: beszédfejlesztés, kommunikáció, drámajáték

Ø  Bábozás, bábjáték

Ø  Színház, színjátszás (dramatizálás)

Ø  Néphagyományok, lakóhelyünk néprajzi értékei     

A műhelymunkák anyagát a népköltészetből (népmesék, találós kérdések, mondókák, mondák, szólások, népdalok) és a műköltészetből veszem. Általuk kívánok irodalmi élményeket és újszerű ismereteket nyújtani. Zenei, mozgásos, dramatikus eszközökkel a tehetséges tanulók emocionális és kognitív funkcióinak további kibontakoztatására törekszem. A gyakorlatok közben a játékosságot tartom szem előtt. Célom, hogy fejlesszem a beszédkészséget, beszédbátorságot, a gyerekek oldottak, felszabadultak legyenek. A mesehallgatás elősegíti a belső képalkotást, s lehetőséget ad a belső kép kivetítésére, megjelenítésére képzőművészeti tevékenységgel, mozgással, játékkal. A különböző élethelyzeteket reprodukáló dramatikus képességek fejlesztése elősegíti a kommunikációs és szabálykövető képességek pozitív alakulását. Díszletek, bábok, illusztrációk készítésekor lehetőség nyílik a gyerekek kézügyességének, fantáziájának és kreativitásának fejlesztésére.

      A bábjáték során nem egyszerű összehangolni a beszédet a bábok mozgatásával. Ezt úgy fejlesztem a gyerekeknél, hogy egymásnak is előadják a meséket és a gyerekek elmondhatják a kritikai véleményüket és ötleteiket. Tapasztalatom szerint egymástól sokat tanulnak. Nagy kedvvel készítik a különféle bábokat: ujjbáb, síkbáb, zacskóbáb, fakanálbáb, terménybáb, melyek a foglalkozás végén a mesékben meg is elevenednek. A műhelytagoknak nagy élmény volt, amikor elmentünk a miskolci Csodamalom Bábszínház egyik előadására. Nemcsak egy bábelőadást tekintettünk meg, hanem a gyerekeknek lehetőségük nyílt a bábművészekkel való beszélgetésre és a bábmozgatás praktikájának kipróbálására.

      A színház és színjátszás témakörünkben is sok ismerettel gazdagodnak a gyerekek. Itt a legnehezebb az, hogy már nem egy paraván mögé elbújva kell megnyilvánulniuk, hanem vállalniuk kell a teljes nyilvánosságot először egymás előtt, majd a közönség előtt. Sikerélménynek könyvelhettük el, amikor az alsósoknak előadott meséket hatalmas tapssal jutalmazták. A színpadnak is megvannak a fortélyai, ezért megyünk el a tokaji Paulay Ede Színházba, hogy betekintsünk a kulisszák mögé, megnézzük a zsinórpadlást, a hang-és fénytechnika irányító központját, a művészöltözőket és a forgószínpadot. Ezek az ismeret nagy biztonságot adnak a gyerekeknek, amikor közönség előtt  kell előadniuk produkciójukat.

         Néphagyományaink közül jeles napokkal ismerkednek meg a gyerekek és dramatikus játékokkal játszák el a régmúlt idők eseményeit: Mihály napi vásár, Márton nap, farsang, Gergely-járás, húsvéti néphagyományok. Az év során kétszer a Világörökségi Bormúzeumba látogatunk el egy-egy jeles nap alkalmából múzeumpedagógiai foglalkozásra.  A nagyobbakkal a szólások és közmondások szószerinti és átvitt értelmét értelmeztük már dramatikus játékkal.

         Lakóhelyünk néphagyományaival a népmondákon keresztül ismerkednek meg a gyerekek. Tokaji mondák eredetét ismerik meg és dramatizálják el. Volt alkalmunk a Tokaj Múzeumba tett látogatás során A kenyérkő mondát előadni a múzeumban található kőkenyereken. Néhány éve felkérést kaptunk a Paulay Borházba, ahol a névadóra emlékezve nagy sikerrel idézték meg szakköröseim egy jelenetben Paulay Edét.

   A műhelymunka során megszerzett tudásokról több formában adtak már számot a tanulóink. Előadás keretében a szakköröseink a legkedvesebb meséiket adják elő közönség előtt. Karácsonyi ünnepélyen A girbe gurba fenyőfácska története, három éve Workshop keretében Zelk Zoltán: A három nyulak, Szutyajev A répa és A gomba alatt című meséje elevenedett meg. A nagy taps és a sok dicséret magáért beszélt.

Tavaly, a Tehetség Délutánon kiállítás keretében mutathattuk be a foglalkozásainkon készített bábokat és díszleteket. A legtehetségesebb műhelytagjaink minden évben megmérettetik magukat a Költészet napi vers - és prózamondó versenyen, ahonnan többen jutottak már tovább és értek el dobogós helyezést a „Szomszédolás” körzeti vers - és prózamondó versenyen. Nagy elismerés volt két éve, amikor a körzeti versenyen első és második helyezést elért prózamondóink a Tehetségnapon nagy közönség előtt adhatták elő díjnyertes előadásukat.

Pozitív visszajelzés számomra, hogy a műhelyben résztvevő tanulók közül a legtehetségesebbek középiskolai tanulmányuk során dráma műhelyben kamatoztatják az itt szerzett tudásokat.

                                                                                                     Majercsákné Kemecsei Zsuzsanna

                                                                                                                     műhelyvezető