7.a-Szakmai beszámoló

SZAKMAI BESZÁMOLÓ – HATÁRTALANUL! 

HAT-KP-1-2025/1-000751

I. ÁLTALÁNOS ADATOK

Pályázati szám: HAT-KP-1-2025/1-000751

Célország: Románia (Erdély, Partium, Székelyföld)

Utazás kezdő időpontja: 2026.03.10.

Hazaérkezés időpontja: 2026.03.15.

Tanulók száma: 20 fő

Kísérők száma (köznevelési jogviszonnyal): 2 fő: Kovács Zsolt oszt. f.; Kovács Éva

Napok száma: 6 nap

Szálláshely: Aragonit Panzió, c, Comuna Corund, Nr. 1469, Corund, Románia

II. ELŐKÉSZÍTŐ ÉS UTÓFOGLALKOZÁSOK

Előkészítő szakasz bemutatása

Időpont: 2026.02.27., 2026.03.02., 2026.03.06.

A Határtalanul! program keretében megvalósuló tanulmányi kirándulás nem csupán egy utazás, hanem egy komplex oktatási és nevelési folyamat, amelynek sikerét az alapos és minden részletre kiterjedő előkészítés alapozta meg. Iskolánkban, a Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskolában kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a mindenkori 7. évfolyamos tanulók ne csak fizikailag, hanem szellemileg és lelkileg is felkészülten vágjanak bele a határon túli magyarság emlékeinek felfedezésébe.

Az utazást megelőző hetekben az érintett 7. a. osztály számára dedikált előkészítő órákat tartottam az osztályfőnöki óra keretei között. Ezeknek az óráknak az elsődleges célja az volt, hogy a diákok kontextusba tudják helyezni a látnivalókat. Részletesen foglalkoztunk Erdély történelmi múltjával, különös tekintettel a közös uralkodókra, a fejedelemség korára és Erdély „aranykorára”. Nem kerülhettük el a nehezebb témákat sem: a gyerekekkel őszintén beszélgettünk a történelmi okokról, a Trianoni békediktátum következményeiről és arról a geopolitikai helyzetről, amely meghatározza a mai határon túli magyarság életét. Kiemelt hangsúlyt fektettünk arra, hogy megértessük: mit is jelent a 21. században Erdélyben magyarnak lenni, hogyan őrzik meg identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat testvéreink a kisebbségi lét mindennapjaiban.

A szakmai felkészítés mellett a technikai és adminisztratív tájékoztatás is fontos szerepet kapott. Egy szülői értekezlet keretében a hetedik évfolyam osztályfőnökei a szülőkkel is ismertették a legfontosabb tudnivalókat: a pontos útvonalat, a szálláshelyek felszereltségét, az egészségügyi protokollokat és a szükséges úti okmányok ellenőrzését. Itt hangsúlyoztuk a nemzeti összetartozás érzésének elmélyítését, mint a program legfőbb pedagógiai célkitűzését.

A diákokkal közösen áttekintettük a tanulmányi kirándulás részletes programtervét, napról napra lebontva a látnivalókat, így a gyerekek már előre tudták, hol vár ránk templomlátogatás, hol túrázunk a természetben, és hol találkozunk helyi mesteremberekkel. Szigorúan rögzítettük a magatartási és viselkedési szabályokat, valamint közösen értelmeztük a buszos utazás etikai kódexét, amely a hosszú út során a csoportos együttélés alapvető feltétele volt. Tisztáztuk az egymás iránti tisztelet, a pontosság és a környezettudatos magatartás elvárásait is.

A felkészítés interaktív részét az Okos Doboz Barangoló digitális tartalomtár felületének használata jelentette. A diákok a digitális eszközök segítségével játékos formában, kvízeken és interaktív térképeken keresztül ismerhették meg a célállomások kulturális és néprajzi hátterét. Ez a módszer segített abban, hogy a történelmi adatok ne csak száraz tények maradjanak, hanem élő tudássá váljanak, így a kirándulás során már ismerősként köszönthették a Tordai-hasadékot vagy a csíksomlyói kegytemplomot. Az előkészítő szakasz végére a tanulók nemcsak a bőröndjeiket csomagolták össze, hanem egy olyan tudásanyaggal és nyitott szemlélettel várták az indulást, amely garantálta a program mélyebb átélését.

Értékelő óra bemutatása

Időpont: 2026. 03. 20.

A Határtalanul! program pedagógiai folyamata nem ér véget a hazaérkezéssel; a szerzett élmények elmélyítése és a tanultak rendszerezése az utazást követő értékelő óra keretében valósult meg. A Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola  és 7.a osztályos tanulói egy interaktív foglalkozás keretében dolgozták fel az erdélyi tanulmányút tapasztalatait.

A foglalkozás első szakaszában a diákok közösen rendszerezték a kirándulás során készített digitális tartalmakat. A tanulók több száz fotót és videót készítettek a Békás-szoros monumentális szikláiról, a csíksomlyói kegytemplom békéjéről és a gyimesbükki őrház történelmi falairól. Ezeket az emlékeket tematikus csoportokba válogattuk: külön válogatás készült a természeti csodákról, a népi mesterségekről (taplászat, szalmakalap-készítés, sófeldolgozás) és a közösségi pillanatokról. A gyerekek büszkén mutatták be egymásnak a kedvenc felvételeiket, miközben felidéztük az egyes helyszínekhez kapcsolódó legfontosabb információkat.

Az óra központi eleme a nemzeti összetartozás jelentőségének megvitatása volt, immár a személyes találkozások és tapasztalatok tükrében. A diákok megfogalmazták, hogy a korondi vendégszeretet, a kőrispataki lelkész úr megható szavai vagy a Nacsa Lőrinc államtitkár úrral való váratlan farkaslakai találkozás hogyan változtatta meg a határon túli magyarságról alkotott képüket. Megvitattuk, hogy a közös nyelv, a közös himnusz eléneklése Bözödújfalun és a közös imádság Csíksomlyón hogyan kovácsolta össze a csoportot, és hogyan tette kézzelfoghatóvá számukra a "határtalan" magyar közösség fogalmát.

A reflexiós szakaszban a tanulók kisebb csoportokban élménybeszámolókat és reflexív gondolatokat vetettek papírra, melyekből egy faliújság-kiállítás is készült az iskola folyosóján. Sokak számára a legmeghatározóbb élmény a székely emberek közvetlensége és a hagyományokhoz való ragaszkodása volt. Az óra zárásaként megállapítottuk, hogy a kirándulás célja – Erdély felfedezése, természeti, történelmi és kulturális értékeinek megismertetése – maradéktalanul megvalósult. A gyerekek olyan ismeretekkel és érzelmi többlettel tértek vissza, amely nemcsak a történelem vagy földrajz órákon segíti őket, hanem egész életükben meghatározó nemzeti identitásuk szempontjából. A program valódi közösségformáló erővel bírt, erősítve a tokaji diákok és a határon túli magyar testvéreink közötti láthatatlan, de elszakíthatatlan köteléket.

III. A program napi bontásban – Részletes szakmai beszámoló

1. nap / 2026. 03. 10. kedd

Útvonal: Tokaj – Királyhágó – Bánffyhunyad – Tordai-hasadék – Korond

A tanulmányi kirándulás első napja hatalmas izgalommal indult Tokajban. Iskolánk, a Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola 20 7 a osztályos diákja és 2 kísérő pedagógusa gyülekezett a Penny parkolójában. Itt csatlakozott hozzánk idegenvezetőnk, Kénesi Szilárd, aki az út során folyamatosan gazdagította ismereteinket Erdély történelmi és kulturális múltjáról. A személyi igazolványok és az úti okmányok ellenőrzése után 5 óra 25 perckor gördült ki a buszunk a parkolóból. 

A határátlépést követően utunk a Partiumon keresztül vezetett az Erdély kapujaként is emlegetett Királyhágóhoz. Ez a helyszín nem csupán egy jelentős hegyi hágó a Kárpátok vonulatai között, hanem egy fontos történelmi választóvonal is. Itt tartottunk egy hosszabb pihenőt, amely során a diákok a hágó csúcsáról nyíló lenyűgöző panorámában gyönyörködhettek. Az idegenvezetőnk ismertette a vidék gazdag kulturális örökségét, felkészítve a gyerekeket a ránk váró tájak és települések befogadására.

Dél körül érkeztünk meg Bánffyhunyadra, Kalotaszeg központjába. Itt látogatást tettünk a 13. századi alapokon nyugvó, román stílusú református templomban. A csoportot Jakab Mihály Gyula parókus lelkipásztor fogadta és kalauzolta végig az épületen. A diákok ámulattal tekintettek a templom egyedülálló, festett fakazettás mennyezetére, és érdeklődve hallgatták a templomkertben feltárt kripta történetét. A látogatás végén a templomkert emlékhelyénél csoportképeket készítettünk, megörökítve az utazás első közös kulturális élményét.

Folytatva utunkat Székelyföld irányába, elhaladtunk a "kincses város", Kolozsvár mellett, miközben Mátyás király büszkeségéről és a város történelmi jelentőségéről hallhattunk előadást. A busz ablakaiból szemléltük a Tordai-hasadék monumentális sziklafalait. A természet ezen bámulatos alkotása mindenkit lenyűgözött, az idegenvezető pedig részletesen ismertette a hasadék kialakulásának geológiai folyamatait és a hozzá kapcsolódó Szent László-legendát.

A késő délutáni órákban érkeztünk meg úti célunkhoz, a fazekasságáról világszerte híres Korondra. Szállásunk a település központjában található Aragonit Panzióban volt, ahol a házigazdák rendkívüli vendégszeretettel és szívélyességgel fogadtak bennünket. A szobák elfoglalása után a közvetlen szomszédságban lévő étteremben fogyasztottuk el a bőséges, házias ízeket felvonultató vacsorát. Az estét a közösségi térben zártuk, ahol a pedagógusok ismertették a hétre vonatkozó házirendet és etikai szabályokat, majd csapatjátékokkal segítettük a diákok közötti közösségépítést és a nap élményeinek feldolgozását.

2. nap / 2026. 03. 11. szerda

Útvonal: Korond – Bözödújfalu – Kőrispatak – Székelyudvarhely – Korond

A második nap reggelén egy bőséges, házias reggelit követően indultunk el korondi szállásunkról, hogy felfedezzük Székelyföld mélyebb történelmi és kulturális rétegeit. Első állomásunk a tragikus sorsú Bözödújfalu volt, amely a romániai falurombolás mementójaként és jelképeként vált ismertté. A diákok megrendülten sétáltak a „kopjafa faluban”, ahol egykor virágzó közösség élt, mielőtt a víztározó építése miatt a települést el nem süllyesztették. Szőcs Lajos lelkész úr előadása mindenkit mélyen megérintett: a siratófalnál és az emlékparkban tett látogatás során közösen imádkoztunk, majd a tavat körbelengő csendben együtt énekeltük el a Himnuszt. A kihelyezett fotók segítettek a gyerekeknek elképzelni a víz mélyén nyugvó egykori életet.

A délelőtt folyamán utunkat Kőrispatak felé folytattuk, ahol a Szalmakalap Múzeumban a vidámabb, kézműves hagyományoké volt a főszerep. Szőcs Lajos, a múzeum alapítója, rendkívüli szakértelemmel mutatta be a különféle kalapfajtákat és a kalapkészítés fortélyait. A szakmai bemutató után a gyerekek saját ügyességüket is próbára tehették: egy kézműves foglalkozás keretében mindenki készített egy apró szalmaangyalkát vagy csillagot, amelyet emlékbe hazahozhattak. Ezt követően elsétáltunk a falu régi malmához, ahol egy helyi vezető – aki korábban maga is ott dolgozott – mesélt az épület történetéről. Megtekintettük a település híres „csodakútját” is, melynek friss vize felfrissítette a csoportot. Ebédre a múzeumkertben mindenki frissen sült, ízletes lángost fogyasztott.

A délutáni programunk Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban folytatódott. Útközben az idegenvezetőnktől hallhattunk a titokzatos „székely iránytűről”, majd a város szívében található történelmi szoborparkot kerestük fel. Itt tizenkét híres magyar nagyjaink előtt tisztelegtünk. Iskolánk névadója, II. Rákóczi Ferenc mellszobra előtt különösen büszkén álltunk meg, és elhelyeztük az emlékezés nemzeti színű szalagját, méltatva a fejedelem történelmi szerepét.

A nap végén visszatértünk szálláshelyünkre, Korondra, ahol a gyerekeknek lehetőségük nyílt a helyi kézművesek termékeiből „vásárfiát” beszerezni a családtagoknak. A bőséges vacsora után a közösségi térben átbeszéltük a nap során szerzett élményeket, különös tekintettel a nemzeti összetartozás és a hagyományőrzés fontosságára.

3. nap / 2026. 03. 12. csütörtök

Útvonal: Korond – Gordon-tető – Mádéfalva – Tolvajos-tető – Gyimesbükk – Csíksomlyó – Csíkszentsimon – Korond

A harmadik napunk a székely szellemiség, a hit és a modern székely ipar jegyében telt. A reggeli után Korondról indulva elsőként a Farkaslaka határában lévő Gordon-hegyre tekintettünk fel, ahol Kelet-Közép-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolását, a 22 méter magas Jézus szíve kilátót láthattuk. Bár az idő szűkössége miatt a buszból figyeltük, a rozsdamentes acélból készült, méltóságteljes alkotás minden diákot lenyűgözött.

Utunkat a Csíki-medence felé folytattuk. Mádéfalván áthaladva egy valóságos szabadtéri múzeumban éreztük magunkat: több mint 100 faragott székelykapu mellett haladtunk el. Idegenvezetőnk segítségével megtanultuk, hogy a székelykapu a gazda büszkesége, és a rajta lévő motívumok – a Nap, a Hold és az életfa – ősi üzeneteket hordoznak. A Tolvajos-tetőn a hármas kereszt történetével és a hágó stratégiai jelentőségével ismerkedtünk meg, miközben a tájat havas sípályák látványa tette teljessé.

A nap egyik legmeghatóbb állomása a gyimesi passzusnál, Gyimesbükkön volt. Meglátogattuk a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát, a 30-as számút. Bár a Rákóczi-vár romjaihoz a felújítások és az időjárás miatt nem tudtunk felkapaszkodni, a szemközti dombon álló kápolnánál és a kopjafáknál egy rendkívül izgalmas történelmi előadást hallgattunk meg a "patakiak" életéről és a határvédelemről.

Délután a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyére, a Csíksomlyói kegytemplomba érkeztünk. Megindító volt hallani a 16. századi, hársfából faragott Napba öltözött Boldogasszony szobor történetét. A templom csendjében diákok és pedagógusok közösen imádkoztak a csíksomlyói Máriához, ami leírhatatlan közösségi és lelki élményt jelentett mindannyiunknak.

A nap zárásaként a hagyomány és az innováció találkozásának lehettünk tanúi Csíkszentsimonban, a helyi chips gyárban. Itt láthattuk, hogyan válik a székely gazdák pityókájából modern technológiával, mégis tartósítószer-mentesen ropogós finomság. A látogatás végén a gyár ajándékokkal kedveskedett a csoportnak. Az estét a szálláson, a kapott chipeket ropogtatva és az élményeket megbeszélve zártuk.

4. nap / 2026. 03. 13. péntek

Útvonal: Korond – Kalonda-tető – Farkaslaka – Korond

A negyedik napunkat Erdély szívében egy bőséges, szeretettel készített reggeli után a korondi sófeldolgozó üzemben kezdtük. Itt a diákok testközelből nézhették végig a „fehér arany” útját: a hatalmas sótömbök darabolásától kezdve a finomításon át egészen a késztermékek, például a fürdősók és konyhai sók csomagolásáig. Megtudtuk, hogy a parajdi só nemcsak ízesítő, hanem gyógyhatású kincs is.

Ezt követően egy igazi néprajzi ritkaságnak voltunk tanúi: meglátogattuk az utolsó taplászmesterek egyikét, Máté Albertet. Elvarázsolva hallgattuk előadását a taplászás történelméről, a gombák lelőhelyeiről és a munkafolyamat titkairól. A mester megmutatta, hogyan válik a kemény taplógombából bársonyos tapintású anyag, amelyből sapkák és dísztárgyak készülnek. A szakmai fortélyok mellett a mester saját élményei, köztük izgalmas medvetámadások történetei is megelevenedtek előttünk, ami teljesen lenyűgözte a hetedikeseket.

Az ebédet egy gyönyörű, virágos kertben költöttük el, ahol a természet tiszta ízeit kóstolhattuk meg: kézműves szörpök, házi lekvárok, helyi sajtok és friss kenyér került az asztalra. Innen a Kalonda-tetőre utaztunk, ahol egy faszénégető műhelyben jártunk. A füstölgő boksák tövében láthattuk, hogyan készül a hagyományos faszén, és megismertük az ott dolgozók nehéz, de tiszteletreméltó munkáját.

Délután Farkaslakára, a nagy székely író, Tamási Áron szülőfalujába látogattunk el. Az emlékházban megrendítő történeteket hallhattunk az író életéről és magyarságáról. A két cserefa alatt nyugvó sírjánál éppen koszorúzásra készültünk, amikor egy különleges, véletlen találkozásban volt részünk: Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és csapata is éppen ott tartózkodott. Az államtitkár úr – aki a Határtalanul program elkötelezett támogatója – szeretettel köszöntötte a Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola diákjait. Érdeklődött az utazásunk felől, és bíztatta a fiatalokat a nemzeti összetartozás ápolására. Ez a váratlan találkozás még emlékezetesebbé tette a főhajtást.

5. nap / 2026. 03. 14. szombat

Útvonal: Korond – Békás-szoros – Gyilkos-tó – Gyergyószentmiklós – Szováta – Korond

Az utolsó teljes erdélyi napunkat a természet monumentális alkotásainak szenteltük. Korondról indulva a Hagymás-hegység felé vettük az irányt, hogy meghódítsuk a Keleti-Kárpátok egyik legszebb szurdokvölgyét. A Békás-szorosba érve a diákok tátott szájjal néztek fel a több száz méter magas, függőleges sziklafalakra. Ahogy a hatalmas kőtömbök között sétáltunk, valóban aprónak éreztük magunkat az óriások birodalmában. Megnéztük a szoros legszűkebb részét, a „Pokol kapuját”, ahol a sziklák szinte összezáródnak az utazók feje felett. Idegenvezetőnk mesélt a környék különleges növényvilágáról és a sziklamászók vakmerő tetteiről is.

A szoros közvetlen szomszédságában található Gyilkos-tó látványa mindenkit lenyűgözött: a tó vize teljesen be volt fagyva, ami egészen varázslatos, téli mesevilágot idézett. A jégpáncélból meredező, konzerválódott fenyőfatörzsek látványa mellett megismertük a tó keletkezésének tragikus legendáját és a valós történetet is az 1837-es hegyomlásról. Az ebédünket ebben a különleges környezetben, a fenyvesek ölelésében fogyasztottuk el.

Utunkat Gyergyószentmiklós felé folytattuk, ahol megismertük a város gazdag történelmét és az örmény katolikus templom barokk emlékeit. A nap záró akkordjaként Szovátára látogattunk el. A sós vizű tavak birodalmában megtekintettük a Medve-tavat, amely a világ legnagyobb heliotermikus tava. Megtanultuk, hogy nevét kiterített medvebőrre emlékeztető alakjáról kapta, és hogy a nap melege hogyan fűti fel a mélyebb, sósabb rétegeket. A diákok arcán az egész nap folyamán az őszinte csodálat tükröződött, igyekeztek magukba szívni Erdély tiszta levegőjét az utolsó ott töltött esténken.

6. nap / 2026. 03. 15. vasárnap

Útvonal: Korond – Tokaj (Hazaút)

Elérkezett a búcsú ideje. A reggeli után hálával köszöntük meg korondi szállásadóinknak a bőséges ellátást és a rendkívüli vendégszeretetet, amellyel otthon érezhettük magunkat. A buszba pakolva már mindenkinél ott lapultak a vásárfiák: a korondi kerámiák, a kőrispataki szalmaangyalkák és a taplászmestertől kapott díszek.

A hazaút során a buszon sor került az élmények összegzésére. A diákok beszámoltak a számukra legkedvesebb pillanatokról – legyen az a csíksomlyói ima, a gyimesi határőrház látogatása vagy a váratlan találkozás az államtitkár úrral. Az út során az idegenvezetőnkkel közösen átismételtük a tanult történelmi és földrajzi ismereteket.

Elfáradva, de mérhetetlen hálával és életre szóló élményekkel érkeztünk meg Tokajba. Ez az út sokkal több volt egy egyszerű kirándulásnál: a nemzeti összetartozás érzését ültette el a gyerekek szívében. Köszönetet mondunk a Szerencsi Tankerületi Központnak, iskolánk vezetésének és minden támogatónknak, hogy lehetővé tették a 7. évfolyam számára ezt a felejthetetlen kalandot.

IV. EGYÉB  PROGRAMELEMEK, TALÁLKOZÁSOK

Közös program külhoni csoporttal: Programunk részeként egy fergeteges folklór esten vettünk részt, ahol helyi fiatalokkal közösen tanultunk székely táncokat és népdalokat, elmélyítve a baráti kapcsolatokat.

Helyi termelők és üzemlátogatás: Kiemelt figyelmet fordítottunk a helyi gazdaságra. Jártunk a korondi sófeldolgozóban (Tófalvi Csaba), láttuk a pityóka útját a Csíki Chips gyárban, és kóstoltunk házi készítésű szörpöket Király Annamáriánál.

Kiemelkedő helyi személyiség: Meglátogattuk Szőcs Lajos szalmakalap-készítőt és népművelőt, aki a helyi közösség megmaradásáért végzett áldozatos munkájáról és a hagyományőrzés fontosságáról beszélt a diákoknak.

V. NYILVÁNOS TÁJÉKOZTATÁS, DOKUMENTÁCIÓ

Bakancslistás/Digitális helyszínek: Királyhágó, Korond, Bözödújfalu, Csíksomlyó, Csíkszentsimon, Farkaslaka, Békás-szoros, Medve-tó.

Témanap: A nemzeti összetartozás napja alkalmából az iskolában témanapot szerveztünk, ahol a csoport bemutatta az utazás során készült videókat és a határon túli magyarság helyzetét.

Online megjelenés: Az utazásról folyamatosan, minden napról tudósítottunk az iskola Facebook oldalán és honlapján.

Arculati elemek: A busz szélvédőjén elhelyezett tábla jól láthatóan tartalmazta a HAT-logót, az intézmény nevét (Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola) és az utazás kódját.

Saját honlap: A kirándulásról készült képes beszámoló a hivatalos 4 logóval ellátva megtekinthető az alábbi címen:

https://www.facebook.com/tokajiskola

https://www.tokajirakoczi.hu/

VI. TANULMÁNYÚT ÉRTÉKELÉSE

Hazatérésünk után az iskolában is értékeltük a kirándulást. A diákok élménybeszámolókat írtak és fotókiállítást szerveztünk a folyosón. A program célja – Erdély felfedezése, természeti és kulturális értékeinek megismertetése – maradéktalanul megvalósult. A gyerekek olyan ismereteket szereztek, melyeket a történelem, földrajz és irodalom órákon is kamatoztathatnak.

A Határtalanul program során nemcsak új helyeket ismertünk meg, hanem közösséggé is formálódtunk. Az együtt átélt élmények, a közös felfedezések és a határokon átívelő találkozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértsük egymást és önmagunkat. Ahogyan Tamási Áron is megfogalmazta:

„Az ember annyit ér, amennyit a közösségért tenni tud.”

E gondolat jegyében visszük tovább mindazt, amit ezen az úton kaptunk.

Kovács Zsolt – 7.a osztályfőnök

Tokaj, 2026. 03. 24.